(Sz)Éles látókör

Ha monitorvásárlás esetén szétnézel az üzletekben, vagy a neten, akkor bizony szembesülsz a ténnyel, hogy eltűntek a nagy fenekű monitorok. Hirtelen nem is tudnék már egy olyan helyet sem, ahol találunk hagyományos, vagy akár CRT monitort.
A napokban az én 5 éves CRT monitorom úgy döntött, hogy többé már nem akar szolgálni. Ezért is sürgőssé vált egy új monitor beszerzése. Ebből a blogbejegyzésből megtudhatod, hogy monitorvásárláskor milyen szempontok alapján érdemes választani.

Mire használjuk a számítógépet? Ez az első kérdés, a legfontosabb. Ha netezésre, szövegszerkesztésre, akkor könnyen találunk magunknak jó monitort az alsóbb árszegmensben is. Ha már játékokra, vagy esetleg grafikai tervezésre, akkor árhatár nélkül választhatunk. Mondhatnánk, hogy a határ a csillagos ég. De itt is, mint általában, nem a legdrágább a legjobb.
A monitorok árát a kijelző panelje, csatlakozói, és persze a név is befolyásolhatja.
Az előző monitorom 17”-os volt, ami nekem bőven elég volt. Az új monitor keresésénél először a méretet határoztam meg. Azt tudtam, hogy, ha már újat veszek, akkor csak nagyobb jöhet szóba. Ez nem nagy súlyú döntés volt, ugyanis a jelenleg kapható legkisebb LCD képátlója 19 colos.


A képek nagyíthatóak

A fenti képen jól láthatóak a méretarányok, és az talán megkönnyíti elképzelni a dolgot.

A másik szempontom az volt, hogy wide legyen. Miért? Ha gép előtt vagyok, akkor legtöbb esetben szöveget gépelek és szerkesztek. Így a szélesebb képen jobb a beláthatóság, az átláthatóság. Csupán ezeket a mércéket határoztam meg vásárlás előtt.

Megnéztem élőben is, hogy mekkora az akkora, és arra jutottam, hogy a 19 ”-os és a 22 ”-os wide monitorok között kategórián belül nincs túlzottan nagy árkülönbség. Nagy ugrás a 22 ”-ostól nagyobb monitoroknál van, mert azok már támogatják a FullDH-t. A sima LCD-ből a legnagyobb a 19 ”-os, de nekem valahogy egy nagy kockának tűnt, és ezért is voksoltam még mindig a wide mellett. Időközben arra a pontra is eljutottam, hogy nekem 22”-os kell. Tehát az első lépések közt döntsük el, hogy mekkora és milyen kell nekünk.

A legtöbb árlistán szerepel, hogy mit tud a monitor. Nem kell külön utánajárni. Lássunk most egy ilyet:
Brightness: 300 cd/m2; Wide Viewing Angle: 170°/170°; Resolution: 1680×1050; Ultra High Contrast Ratio: 8000:1; Response Time: 5ms; TN;D-SUB ;DVI ;HDMI

Ilyennel találkozhatunk a legtöbb esetben.
A cd/m2 jelölés a fényerősséget jelzi. A 300 már elegendő fényerővel rendelkezik akkor is, ha a monitorra rásüt a nap, Jó pont, hogy ez már a legalsóbb kategóriás monitoroknál is adott.

A Viewing Angle a beláthatósági szög. (A fenti képen egy átlagos beláthatósági szöget szemléltetnek.) A 170°/170° nagyon jó, és ez is meg van a legtöbb monitor esetében. Resoulution a képernyő maximális felbontása. A képfrissítést, vagy is, hogy hány Hz-en megy, azt nem mindig tüntetik fel, mert az LCD monitoroknál lényegtelen. Contarst Ratio, a kontraszt aránya. Az újabb LCD monitoroknál már dinamikus ez az arány, és akár már 2500:1 is jó, de a legek csúcsán most 50000:1 van. Olyan szobában viszont, ahol a monitorra nem direktben süt a nap, ott ez az érték nem mérvadó. Response Time, vagy is válaszidő. Ez már lényeges tényező. Jó hír viszont, hogy már az alsóbb kategóriákban is ez az érték 5 ms, ami már jó, de nem megfelelő csatlakozású monitornál ez akár mosódást is eredményezhet. Persze ha nem használjuk grafikai terheléssel a gépünket, akkor még ez az érték is jó. Tehát filmeket, TV-t nyugodtan nézhetünk rajta az 5 ms-os válaszidővel is. Játékokra és hasonlókra inkább 2 ms-os válaszidővel bíró monitort válasszunk.
A TN jelző a monitor panelját jelzi. A TN a legpopulárisabb, mert olcsó és a legtöbb eladott monitor TN, vagy TN+film paneles. Ettől függetlenül léteznek még másik panelok is, de azok csak a „király” kategóriákban találhatók meg.
Nézzük a csatlakozókat. D-SUB, DVI… Ezek szinte a legfontosabb tényezők. Az olcsóbb és középkategória alján is D-SUB csatlakozású monitorokat találunk. Ez bizonyos minőségvesztéssel jár. A grafikus kártya digitális jelet ad ki, a D-SUB ezt átalakítja analóggá és vissza digitálissá a kábelen keresztül. Miért? Mert olcsó és nem mindenki tudja megfizetni a jobb csatlakozású monitorokat. DVI a mi barátunk. Ez direkt videó jelet ad a monitornak, és ettől szebb, élesebb lesz a kép.

Összegzésként 3 kategóriába sorolnám a monitorokat:

1. kategória
-D-SUB csatlakozó
-5 ms válaszidő
-1680 x 1050 felbontás
-2500:1 kontrasztarány
-19 ” – 22 ”-os méret
– olcsó.

2. kategória
-DVI csatlakozó
-2-5 ms válaszidő
-1680 x 1050 – 1920 x 1080 (FullDH) felbontás
-5000:1 – 15000:1 kontrasztarány
-22 ” – 23 ”-os méret
-közepes ár.

3. kategória
-DVI, HDMI, TV…
-1-2 ms-os válaszidő
-min. FulHD felbontás
-23 ” – 30 ”-os felbontás
-magas ár.

A legjobb ár/érték aránnyal olyan monitor, ami minden téren kielégítő lehet már a 2. kategóriában is találhatunk. Egy olyan monitor, ami DVI csatlakozós, 5 ms-os válaszidővel és 1680 x 1050-as felbontással bír az már nagyon jó választás lehet.

Remélem, ezzel a bejegyzésemmel megkönnyítettem a döntést, ha új monitor vásárlására kerülne sor.

Üdvözlettel, Csikós Béla
Én szlogen nélkül is segítek Neked!

Reklámok

2 hozzászólás to “(Sz)Éles látókör”

  1. Károly Vajdaságból Says:

    Huhh! Ez jó! Nagyon jó képeket is találtál hozzá! Ám remélem, mostanában nem kényszerülök új cucc vásárlására!

    Valóban, ha benézel akármelyik IT üzletbe, már csak az általad is említett sík monitorokat látni. Jobb is, hiszen a régiekkel kinéztük már a szemünket. 🙂

    Szép napot és bőséges bevételt!

  2. pcinfogb Says:

    Köszönöm Károly. Jól esik ilyet olvasni így hajnalban 🙂

    Üdv.Béci

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.


%d blogger ezt kedveli: